Több országot, több nagy és kis márkát mutatok be e blogban márkaépítési aspektusból. Kezdjük Kínával, ahol novemberben jártam utoljára.
Global soft power index 2. hely
Kína a Global Soft Power Index szerint soft power tekintetében már a top 2-ben van, és a „nation brand” rangsorban 56-ról 27-re ugrott pár év alatt. Igy ez a pillanat érdekessé teszi elemzés szempontkából. A Brand Finance a világ vezető márkaértékelő és stratégiai tanácsadó partnere. Ez az írás, mint márka szemléli Kínát, kiragadva a világ történéseiből, gondolatébresztőként és szellemi játékként: mitől működik egy márka, az emberek figyelme és megítélése hogyan változik egy komplex világban.
A márkaépítés tehát nem csak kultúraexport
A változás az elmúlt évben különösen tapintható. A nem szakértő közmegítélés egy olcsó-gyártó / zárt ország imázsról való leválásra és egy technológiai-kulturális nagyhatalom narratívára figyelt fel. A narratíva mellett azonban ezt az ország gazdasági, kulturális és geopolitikai eszközökkel is elszántan menedzselte. A márkaépítés tehát nem csak kultúraexport.
Hook: IShowSpeed és a cyber citiek
Hogy a TikTok szakszavaival éljek: a hook a világnak tavaly, bár közben az USA kapcsolatok megrongálásáról és védővámokról volt hangos a világ sajtó, közben megérkezett IShowSpeed, és Kína vezető TikTokosával, Yiming Tiannal együtt énekelte el a Super Idol Trendet. Chengdu, Chongqing, a cyber városok, pedig elindultak és meghódították a TikTokot, kínai gyártók pedig a minőségi kínai gyártást promotálják.
Kínai porcelán, selyem, AI, és partnerségek a Belt & Road mentén
A Made in China image lassan váltott a Created in China image-re, ahol az 5 ezer éves kultúra és a mesterséges intelligencia, innováció, tudomány, stabil gazdaság percepciója globálisan erősödött.
Belt & Road és a „fejlesztési, gyártási partner” pozícionálás praktikus előnyt is ígérnek. Ez sok ország szemében praktikus és pozitív partner branddé tette az országot.
A fiatal kínai generáció elkezdte büszkén újraértelmezni a hagyományt. Idén óriásit megy egyébként a divat szubkultúrában is, az Adidas Kínában kapható kollekciója, a dolmányos kabát, mely a Chinese New Year alkalmából lett kiadva. A Chinese New Year egyébként a Nike életében is egy fix kreatív kollekciós inspiráció, a Chinese New Year modelleket nagy tisztelet övezi.
Az USA márkája pedig relatíve gyengült, már a TikTokon terjednek a videók, amikben a kínai lakások, lakhatás minősége, árai vannak összehasonlítva az USA-éval. Kína pedig stratégiai szinten építkezik, a márkát és a nemzetközi hatalomépítést összekötve – geopolitikai brand architecture.
Komplex építkezés, de egyszerű narratíva
Az egész régión belül elmondhatjuk, hogy Japán és Korea cultural brandinget csinál, Kína pedig egy komplex corporate branding felfogásban, holisztikusan megy előre. Az ország márkája a politikai berendezkedésnek köszönhetően megosztó, ez nem politikai vagy gazdasági szempontból, márkaszempontból értékelve nem hátrány. A narratíva feszültsége, a polarizált brand lét a figyelmet tartja fent. A narratíva nem túl komplex, a túl komplex narratívák nem terjednek, de közismert megosztóságával nem is túl hamis, ami törékeny márkává tehetné, ami összeomlik stressz alatt.
Antifragilitás: stresszhelyzetben nem csak ellenálló, hanem szárnyra kap
Nem csak itt, más szegmensekben is ma kulcs az antifragilitás. Nem elég nagy stabil márkának lenni. Az antifragilitás azt jelenti, hogy nem csak, hogy nem törik össze feszültség alatt, hanem rendelkezik a a különleges modern márkák erejével, buzz, megosztó helyzet esetén adaptívan profitál belőle.
Ki legyen a következő márka?